Szigliget, MANK Szigligeti Alkotóház

Szigligeten egy olyan híres kastély áll, amely nem pusztán építtetőiről a Putheány bárókról vagy utolsó tulajdonosairól az Esterházy családról nevezetes. A második világháború után írók üdülője lett a lakájos kastély, a hazai literatúra legnagyobbjai pihenték itt ki az írógép kattogását vagy gyűjtöttek erőt új művekhez. Az ősi kastély falai között zajlott találkozásokról megannyi legenda, történet született, az alkotóház mindennapjairól elég pontos dokumentációval rendelkezünk, igaz elsősorban a történészek számára. A kommunizmus éveiben ugyanis ügynökök tucatjai is figyelték az alkotóház vendégeit. Kassák Lajos, Örkény István, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János és a többiek ittléte önálló irodalomtörténet a magyar literatúra évszázados históriájában. Alkotásaik felidézése újra életet lehel a falakba, és méltó szavakkal érzékelteti a varázslatot, amelyet a tó közelében fekvő lakályos főnemesi rezidencia sugároz. „Nagy nyári fürdőzésre, esti beszélgetésekre, kirándulásokra emlékezem. Mi éveken keresztül az udvarra néző 19-es szobában töltöttük a vakációt, mellettünk, a 20-asban Örkényék laktak, délutánonként a vékony falon át hallani lehetett az írógép kopogását. Esténként aztán nagy társasjáték zajlott a földszinti társalgóban, barkochba meg a „Király Istvánnak" keresztelt szerepjáték, ezekben Palotai Boris és Réz Ádám volt a mester. Megesett, hogy vacsora után átrándultunk a badacsonyi diszkóba, nézelődtünk a Fiatalok között. Éjfélkor aztán Harsányi Karcsi, az alkotóház legendás gondnoka megjelent egy nagy tálca zsíroskenyérrel, hagymával, néhány üveg borral, és a darvadozó társaság új erőre kapott” – idézte fel az alkotóház hangulatát Pomogáts Béla.

Szigliget történelme jóval régebbi az alkotóház egykori víg napjainál – önálló vonásokkal rendelkező egyedi képződmény a Balaton térsége között. A hely adottságait már a kőkori ember felfedezte, és a szigeten és környékén – amelyet csak 1822-ben kötöttek össze földnyelvvel – kelta, avar és római kori emlékeket találtak a régészek. 12. századi az Avas templom romja, a hegyen tekintélyes és a turisták körében méltán népszerű vár emelkedik.

A Balaton várának is nevezett erődítmény története is ősi, első köveit még bencés barátok rakták a 13. század második felében. Szigliget festői szépsége és harcászati jelentősége IV. Béla királynak is megtetszett, és rövid időn belül elcserélte velük az épületet. Lehetett egy királynak akkoriban nemet mondani?

A 16. században Török Bálint szerzett adománylevelet a várra, igényének azonban fegyverrel kellett érvényt szereznie, és Martonfalvay Imre deákot küldte sereggel az építmény elfoglalására. A küzdelem nem a várőrség dicsőségét hirdette: amikor meglátták az ellenség ágyúit habozás nélkül szétszéledtek. Nagy szerencsénkre a deák méltó volt híréhez, és a küzdelmet naplójában megörökítve értékes forrást hagyott az utóorra.

Szigliget később a végvárrendszer részeként fontos erősség lett, később azonban jelentőségét elvesztette, és egy villámcsapás okozta végzetét, amely épp a lőszerraktárba csapott bele. Az évszázadok során tovább pusztuló erődítményt a tulajdonos Lengyel család már nem tudta újjáépíteni, ráadásul a 17. századtól kezdve egyre divatjamúltabbá váltak a várkastélyok. A Lengyel család így megkezdte a faluban saját kúriája építését.

Szigliget a magyar művelődés és a történelem kincsestára, falai egyszerre idézik a török időket, amikor a somogyi partoktól evezett át a rabolni vágyó ellenség, a vidéken élő birtokos nemesség életét, korát, nem szólva a magyar irodalom históriájáról. A település nem pusztán mesél: önálló, egyedi vonásokkal rendelkező történelem a magyar művelődés históriáján belül.

PROGRAMOK A HELYSZÍNEN

Jelenleg nincs közelgő esemény feltöltve a helyszínhez. Kérjük látogasson vissza később!
Büfé
Shop
Ruhatár
Gyermekbarát
Akadálymentes
Ingyenes parkolás
WiFi
Biciklitároló