A Kőrössy Szalon

A Városliget környékén lévő, elsősorban szőlőbirtokokból álló területet a 18. század végén parcellázták fel. Fasorral kötötték össze a Király utcát a Városligettel. Az 1840-es években még kirándulóhelynek számított, csak fokozatosan építették be kertes házakkal. Az 1910-es évek elejére vált elegáns, polgári negyeddé.

Kőrössy Albert Kálmán saját villáját 1899-ben tervezte és 1900-ra már el is készült az épület. Az egyemeletes szecessziós épület homlokzatát növényi mintákkal díszítették, a tervezőre erősen hatott a korai német Jugendstil formavilága, Drezdában, Cottbusban, Stuttgartban, Schwerinben láthatunk hasonló építészeti elemekkel készült házakat.

A főhomlokzatba a korban népszerű, pávára emlékeztető formájú, ún. omega-ablakokat építettek. Az íves oromzatban a Festészet, a Szobrászat és az Építészet allegorikus figuráit ábrázoló gipszdombormű látható. Az Építészetet megformáló alakban talán önmagát jelenítette meg a mester, mivel az építész kezében lévő maketten a Körössy-villa látható.

A kerítésen megjelenő mákgubók, a homlokzat szőlőindái Dionüszosz, míg a páva és a napraforgódíszek Apollón szimbólumai voltak, de utalhatnak a kikeresztelkedett építészre is, a mákgubó a zsidóságot, a szőlőmotívum a kereszténységet jelképezi.

A gyönyörű kovácsoltvas kapu mellett a lépcsőház színes üvegablaka is különleges. A gránátalmát, íriszeket és egy gólyát is ábrázoló ablak Róth Miksa műhelyében készült. Az épületbe 1914-ben még felvonót is beépítettek.

A telekre később „műépítészeti iroda” céljára készült épület, később pedig egy kocsislakással bővített emeletes istálló is épült.

Mint oly sok más épület, ez sem vészelte át érintetlenül a XX. század viharait. Az első világháborúban kórháznak ajánlotta fel a villa egy részét a Kőrössy házaspár. A Temesvár környéki földbirtokkal is rendelkező építész 1920 és 1923 között le volt tartóztatva a Trianon utáni Romániában. Ezalatt egy tüzérszázados feleségét költöztették a villába, aki azonban feltörte a család értékeit rejtő szobákat és eladogatta a műkincseket, bútorokat, könyveket és a család személyes tárgyait is. 1944-ben csillagos ház lett és a második világháború alatt bombatalálat érte a házat, a külső stukkók, szobrok és az oromzat is megsérült,.  Az újjáépítés során a sérült oromzatot lebontották, és egyszerűbb, dísztelen vakolattal burkolták. Az ötvenes évektől az Offset és Játékkártya Nyomda irodaépületeként használták a villát, míg a szomszédos, Schubert Ármin tervezte, a neves fényképész, Klösz György és családja számára épült villába ill. a hozzá kapcsolódó nyomdaként használt épületrészekbe a nyomda műhelyei kerültek.

1996-ban a Resonator Kft. vásárolta meg az épületeket és több szakaszban saját forrásból rendkívül igényesen felújíttatta. Az oromzatot például egy levéltári kutatás során előkerült fekete-fehér fotó alapján állították helyre. A helyreállítási munkákért felelős építészeket, Csabai Flórát, Reichard Ágnest, és a munkákat finanszírozó Resonator Kft-t 1999-ben Budapesti Építészeti Nívódíjjal, majd 2002-ben Podmaniczky-díjjal jutalmazták.

A felújítás második ütemében 2016-ban a beltér rekonstrukciója következett, Yaakobi Avraham belsőépítész irányításával, így ma már a villa földszintjén irodák helyett a kulturális eseményeknek helyet adó Kőrössy Szalon működik.