Az almádi Szent Erzsébet liget a fesztivál egyik leghangulatosabb helyszíne. A színpad itt mintha a tó folytatása lenne, itt a vízből is olykor nézőtér lesz, a közönség csónakokban, vitorlás hajókon vagy épp egy ingatag supon ringatózva hallgatja a zen
Balatonföldvár nyaralói és lakói különösen szerencsések – tartotta a leghíresebb, Eötvös Károly-féle útleírás –, hiszen nem rekeszti el szemük elől a fél tavat a tihanyi félsziget. Emellett a település szerinte főrendi fürdő.
Nehéz Balatonfüredről úgy írni, hogy más tóparti város lakója ne vegye zokon, hisz a település a magyar művelődés egyik világítótornya. Innen indult… kezdhetnénk, és a felsorolás a lap végéig tartana.
Ugyan melyik balatoni település büszkélkedhetne azzal, hogy országgyűlést tartottak évszázados fái alatt? Egyedül Balatonkenese, ahol 1532 vészterhes esztendejében gyűltek össze a Magyarország sorsán teljesen jogosan aggódó urak.
Bottyán Jánosról, a Rákóczi-szabadságharc egyik legsikeresebb tábornokáról, a Dunántúl egykori kormányzójáról nevezték el a Balaton egyik legszebb, legtágasabb strandját, ahonnan az egész tóra csodálatos kilátás nyílik.
József Attila írta Balatonszárszóról: „…én nyugtomat ott leltem piros öbölben, amint a szeszély,/ meg a természet gyönyörűn lecsapott rám.” A virágos, családias település valóban öböl, a pihenni vágyók menedéke.
Akik modern strandbüfék és high tech apartmanok között keresnek egy kis kulturális felüdülést a Balaton déli partján, nem is gondolnák, hogy a vidék dúskál épített örökségünk ősrégi emlékeiben.
Szigliget a magyar művelődés és a történelem kincsestára, a település épületei egyszerre idézik a török időket, a vidéken élő birtokos nemesség életét, és a magyar irodalom nagyjai is ezer szállal kötődnek ide.
A Balaton egyik legszebb pontján fekvő Tihany legismertebb emléke a Bencés Apátság, de emelett geológiai érdekességek, növényritkaságok is találhatók a területen.