A Kőrössy-villa tervezője

A Kőrössy-villa tervezője

A Városligeti fasor az 1900-as évek elején vált elegáns, polgári negyeddé, az egyik legkorábban elkészült nyaraló Kőrössy Albert Kálmán építész saját maga számára épített villája volt, ahol  szerdán a Klassz a pARTon! Fesztivál sajtótákékoztatóját tartjuk.

Kőrössy Albert Kálmán neve nem olyan ismert, mint mesteréé, Lechner Ödöné, pedig a múlt százas első felében számos jelentős épületet tervezett. Az ő munkája például a Városliget közelében felépített, ma Kölcsey Ferenc Gimnázium néven működő iskolaépület vagy a Könyves Kálmán körúton álló, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumnak helyet adó  Tündérpalota is.

Kőrössy Neumann Albert néven született, 1869-ben gazdag családban. Tizenhat éves korában áttért a római katolikus hitre, ekkor vette fel a Kőrösi nevet, Kálmán utónevét plébános keresztapja tiszteletére használta. A kutatók sem tudták kideríteni, hogy - a család más tagjaival együtt - miért a Kőrösi nevet választotta. 1187-től a Királyi József Műegyetemen, majd Párizsban végül Münchenben járt egyetemre, és ott szerzett építészoklevelet. Korábbi tanára, Hauszmann Alajos építészirodájában kezdett el dolgozni, ahol megismerkedett Sebestyén Artúrral, akivel első munkáit – pl. saját villáját is - közösen tervezte. Épületeiket hamar megkedvelte a pesti közönség, bérházak, villák és síremlékek tervezésére kaptak megrendeléseket.

Kőrössy a tervezés melett aktívan részt vett művészeti és szakmai egyesületek munkájában is, 1911-ben királyi udvari tanácsosi címet kapott Ferenc Józseftől, ekkortól lett hivatalosan királyhalmi Kőrössy Albert Kálmán a neve. Befektetései révén igen vagyonos ember lett, 1917-ben a harmadik legtöbb adót fizető polgár volt Budapesten, megelőzve pl. Hatvany Lajost vagy Weisz Manfrédet. Az első világháború után - mint sok más építész – felhagyott a tervezéssel és a húszas-harmincas években törvényhatósági ügyekkel foglalkozott és különféle vállalatok felügyelőbizottsági tagja volt. Temesvár környéki birtokait még Trianon után elvették, villáját 1944-ben kényszerült eladni. 1902-ben vette feleségül Román Paulát, akitől két lánya született. A lányok 1941-ben családjukkal együtt Párizsba menekültek, az építész és felesége -akik közben elváltak - egymást támogatva túlélték a vészkorszakot. A negyvenes évek végén internálták az idős párt, Kőrössy ekkor már súlyos beteg volt. Dohányzása miatt a tízes évektől gyógykezelték, 1955-ben tüdőrákban halt meg. Feleségét lányai 1956-ban Párizsba szöktették, ott hunyt el 90 éves korában. A család leszármazottai ma Mexikóban élnek.

Kőrössy Albert Kálmán tervezte a Váci utcai Philanthia virágboltot is. A Reformkorban épült, Hild József tervezte klasszicista ház földszintjén lévő üzlet Budapest egyik legszebb bolthelyisége. A lenyűgöző szecessziós belső térrel rendelkező virágüzletet Szabó Jozefa alapította 1904-ben, hamar népszerűvé vált, nem volt olyan híres színésznő, akinek ne innen rendeltek voltna virágot, de  a boltban készítették például az utolsó magyar királyné, Zita koronázási csokrát is. A Philanthiában egyesület is működött, amely Budapest VIRÁGvárossá alakítását  tűzte ki céljául, de a boltban kiállításokat is rendeztek, és a Magyar Nők Közművelődési Körének művészeti zsúrjait is ott tartották. A második világháborúban istállóként használták, de 1958-ban műemléknek nyilvánították, a hetvenes, majd a kilencvenes években felújították, restaurálták a belső tér festményeit. Ma virág- és lakberendezési bolt működik benne.

 

2023/06/04